Ha engem kérdeznek, legalább három érvet tudok megnevezni, hogy miért vagyok rendszeres véradó.

Az első talán nevetségesen hangzik majd, de egyszerűen imádom azt a Moments csokit, amit ilyenkor adnak.

A második érv minden kétséget kizáróan erősebb lesz az előzőnél, tudniillik a sikeres véradás után érkezik egy fantasztikus sms: "Köszönjük, hogy véradásával hozzájárult egy beteg gyógyulásához! Az Ön által adott vért a tegnapi napon szállították ki a kórházba! Szép napot! OVSz" Néha elérzékenyülve olvasom, hiszen ezek a sorok azt jelentik, hogy jókor voltam jó helyen, s valakivel jót tettem.

A harmadik érvem pedig az, hogy egy közösséghez tartozom.

Már 15 alkalommal adtam vért. Azon vagyok, hogy ez a sorozat minél tovább folytatódjon, de még ennél is fontosabb feladatomnak gondolom azt, hogy ösztönözzek másokat is, különösképp a diákokat. Ezért segítettem október 9-én újra véradó eseményt szervezni az iskolában, amelyre tanulók, kollégák, sőt, szülők is jelentkeztek. Hálásan köszönöm nekik ezúton is, valamint üzenem: Tessék figyelni a Pelikán-napot! Ha a szükséges kivárási idő letelt, újra lehet vért adni.

Végh Balázs, tanár